Majer István
- Részletek
- Készült: 2014. szeptember 22. hétfő, 12:38
"Istennel, ésszel, szorgalommal boldogulsz!" (M. I.)
"Aki úgy élt, mint Majer István püspök, ki annyi jó tett, ki annyit alkotott, nem gyorsan múló időnek élte napjait, nem észrevétlenül haladt keresztül az életen, de felírta magát mindenütt az úton, amelyen áthaladt és emléket emelt magának működése terén." - írta csapatunk sokoldalú névadójáról Novák Lajos.
Szülőfalunk identitása legnagyobb részét ennek az 1800-as évek közepén itt szolgáló lelkipásztornak köszönheti. 1990-ben vettük fel a nevét. Ki is volt valójában Majer István?
1813. augusztus 15-én született a nyitrai járás nagyközségében Mocsonokon. Az elemi iskolai évfolyamait Érsekújvárott, a köztanodát Esztergomban végezte, majd Nagyszombatban teológiát hallgatott. Már ekkor jelentkezett nála a későbbi népművelő áldozatkész ügybuzgalma: magyar nyelvgyakorló egyesületet alapított, majd Pestre ment jogot hallgatni. Édesanyja Majer Tillman Antónia ?atalon, 38 évesen hunyt el, édesapja 9 évvel később.
A segédlelkész-gyakorlatot Muzslán kezdte meg 1836-ban. Közel két éven át ennek a településnek a lelkésze. 1842- ben elfoglalta az esztergomi ,,tanítóképezdében” felkínált tanári helyet. Ettől kezdve egyre több időt szentelt a nevelési problémák megoldására. Pedagógiai jellegű írásai és egyházi tevékenysége elismeréseként egyre megtisztelőbb feladatokkal bízták meg: 1849-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarának tanára lett.
1851-től a főváros összes elemi és magániskolájának az igazgatófelügyelője. Az iskolanémetesítő hullám eredményeként lemondott igazgatói állásáról, majd 1857. február 26-án elfoglalta a kürti egyházi hivatalt. Itt tartózkodása alatt alkotta legkiemelkedőbb műveit, az irodalomnak szinte minden ágát művelte, pedagógiai alkotásai és népies iratai az ország egyik legnépszerűbb és legközkedveltebb emberévé tették. Munkái nyomán az általánosan ismert „István bácsi” köztiszteletnek örvendő nevet kapta. 1856-tól 1870-ig szerkesztette az ,,István bácsi naptára”-t, amelyben a parasztember észjárásának megfelelően tudatta a kor modem vívmányait.
Alkotásait hét tematikai egységbe sorolta:
1. vallási, egyházirodalmi és művészeti munkák - 14 darab
2. nevelési, módszertani, tanodai könyvek és ifjúsági iratok - 34 darab
3. népkönyvek és népiratok
4. történelmi dolgozatok, utirajzok, helyrajzok
5. nyelvtan, nyelvészet
6. szépirodalmi és vegyes tartalmú cikkek
7. kéziratban levő munkái.
Kürti tartózkodása idején leírta az ő tervei és rajzai alapján készült udvardi kálvária, valamint a falu történetét. Kürti plébánosként számos cikket írt a községről, valamennyi írásában szeretettel szól a lakosságról - az ő áldozatkész munkáját a nép is igyekezett viszonozni.
Plébánosként sem mondott le pedagógiai elveiről: az iskolai nevelés gyakorlati reformálásának volt egyik kezdeményezője és megvalósítója. A házi ipar megkedveltetése érdekében elrendelte: valamennyi iskolás gyermeknek kell valamilyen kézművet készítenie. A ?úk kisekét, létrát, fogast, padot faragtak, a lányok hálót kötöttek, koszorút , fonalat, madzagot fontak. A kör vizsgáin aztán egész iparkiállítás volt a falusi iskolában. A szorgalmasabbakat ilyenkor megjutalmazta.
Kürti tartózkodása idején huszonkét könyvet és számos cikket jelentetett meg. Pedagógiai szempontból jelentős a kürti plébánosként 1859. szeptember 19-én, Perbetén tartott ,,tanítói tanácskozmányon” felolvasott, később könyv alakban is megjelentett ,,Szemléleti tanmód az első oktatásnál” című munkája. 1861. szeptember 3-án községünkben megszervezett ,,tanítói tanácskozmányon” elhangzott ,,A néptanodai jóírás, szépírás, helyesírás és fogalmazás tanításáról az életre” című munkája, amely a gyakorlati példák tömkelegét ajánlotta a gyakorló pedagógusoknak. Ugyanebben az évben jelent meg nyomtatásban a ,,Kürtön hogyan tanítják a honismét” (honismeretet) című értekezése.
Az 1700-as évektől eredően az anyakönyvi bejegyzések és a szájhagyomány alapján 1860-ig feldolgozza a község múltját. Foglalkozik a tanulók iskolán kívüli tevékenységének megszervezésével is - gyermekszímnűveket alkot. Megírja ,,A nyolc kürti koszorú - színdarab falusi ifjúság számára” valamint a ,,Betlehem - pásztorjáték a jó kürti gyerekek számára” című darabjait. A neveléstudomány Majer István főművei között tartja számon az alábbiakat: Neveléstan, A magyar képeszdék reformja, Milyen le?en a néptanoda?, Rézmetszetek műtana, Színdarabok az ifjúság számára. A neveléssel, oktatással kapcsolatos írásai közül a legkiemelkedőbbek: Iskolai próbatételek, Komoly szó a szülőkhöz, A tanítók könyvtáráról, A tompaeszűek neveléséről.
Majer István mint rézmetsző és festő is kitűnt - néhány festményét a pesti képzőművészeti tárlaton is kiállították, több hazai és külföldi folyóirat közölte rajzait.
Évek múltán is szeretettel emlékezett vissza Kürtre, ha alkalom adódott rá, könyveiben utalt a községre. 1870-ben alapítványt tett a kürti Szent Vendel szobor javára. 1893. november 21-én hunyt el.
A vidékről árvagyerekként előkelő posztokba került, magas állást betöltő fér?ú egész életében a falusi parasztember és a városi iparos tudásszintjének emelésén fáradozott. Kürtről elkerülve, 1866-ban esztergomi kanonok, 1880-ban címzetes püspök, számos magas kitüntetést (Vaskorona érdemrend, a Lipót rend lovagja, tiszteletbeli doktor) vallhat magáénak, de származását nem feledte.
Emléke elevenen él a köztudatban: 1990-ben cserkészcsapatunk az ő nevét vette fel, 1994-ben a templom előtt felavatták mellszobrát, Kürt korábbi főtere 1998 nyarától az ő nevét viselte. 1999-től jó pár évig sor került a Majer István Szakmai és Művelődési nap megrendezésére, méltatva a névadó pedagógiai munkásságát, az iskolaügy terén kifejtett tevékenységét. Kovács Tamás, csapatunk cserkésze pedig az utóbbi években az ő hírnevét is öregbítő kerékpáros túrákra vállalkozott.
Források alapján összeállította: Kovács Tamás
Források:
Liszka József: Ne csak szeresd, ismerd is szülőföldedet. Dolgozatok Kürt község néprajzából. Községi Hivatal, Kürt, 1994.
Pénzes István: Kürt - monográfia. Érsekújvár. 2000.