Csapattanya 2017

Részletek

Készült: 2017. április 06. csütörtök, 21:27

Egy napsütéses péntek délután csapatunk izgatottan várta, hogy megérkezzen a busz és elvigyen minket egy határtól nem messzi helyre, Hofburgba. Ez lett az idei csapattanyázásunk helyszíne. Végre! Gyorsan felpakoltunk, ülőhelyet kerestünk és már indultunk is. Szinte repült az idő és már el is jutottunk oda, ami hétvégén a közös otthonunk lett. Újra pakolás, uzsonna és már kezdődhetett is a játék!

Ekkor hirtelen ismeretlen emberek zavartak meg minket. Kiderült, Ferenc császár segítséget kért a francia seregek ellen. Szüksége volt híres magyar vitézekre és bátor lakosokra. Így találkoztunk Mária Lujzával és udvarlójával, Ebelasztin lovaggal is, akik azt hitték, majd nyugodtan átkelhetnek a határon. Na, persze! Szerencsére megérkezett a bátor Háry János, aki lenyűgöző módon átjuttatott mindenkit a határon.  Biztosan hallottatok már róla ti is! Azért egy jó tanács, nem kell mindent elhinni neki, néha szeret túlozni is. Háry János mellett pedig megismertünk szerelmét, a szépséges Örzsét. Közös játék, mulatozás és tábortűz után gyorsan bebújtunk a hálózsákunkba, mivel tudtuk, másnap hosszú és fergeteges nap vár ránk.

 Reggel szinte már senki sem bírt aludni. Alig vártuk, hogy kezdődjön a nap. Hát még akkor, mikor megtudtuk, egy egész napos túrára kell bepakoltunk. Kisebb tanakodás, pár elfelejtett kabát után, útnak indultunk. Volt aki könnyebben, volt aki sok „ott vagyunk már?“ kérdéssel tette meg az utat, de közben mindenki hangosan és vidáman énekelte, hogy mi  „cserkészek vagyunk és búr kalapot hordunk“. Közben az emberek mosolyogva figyeltek minket. A hosszú séta után kárpótolt minket a tízórai finomság, a csodaszép idő és a gyönyörű táj.

 A Palotakertben több fontos dolgot megtanítottak nekünk, amit egy igazi vitéznek mindenképp tudnia kell. Háry János segített megismerni közelebbről a természetet és megfigyelni a természet szépségét. Örzsével katonadalokat énekeltünk, Ebelasztin lovag pedig abban segített, hogy ne tévedjünk el, ha csak egy térkép van a kezünkben. A mozgalmas délelőtt után jólesett a délutáni pihenés a napsütésben, amit mindenki máshogy használt ki. Voltak, akik énekeltek, kézműveskedtek. Voltak, aki sétálni indultak vagy játszottak. A lényeg, hogy az őrs együtt volt, és erősítettük az őrsi szellemet.

De jajj! A mosoly hirtelen eltűnt mindenki arcáról, mikor megtudtu,k hadüzenetet küldtek a franciák. A császár gyorsan hadigyakorlatot rendelt el, mi pedig igyekeztünk minél bátrabbak, ügyesebbek lenni. Tudtunk, rengeteg múlik ezen. Ezt látva visszavonultak a francia seregek, ám Ebelasztin lovagot elfogták. Szerencsére Háry János időben odaért és kiszabadította őt. Így együtt, vidáman énekelve indulhattunk vissza Hofburgba. Este a császári udvar hatalmas ünnepséget rendezett, ahol Ferenc császár felajánlotta Háry Jánosnak lánya, Mária Lujza kezét és királyságának egy részét, de a mi nagy örömünkre Háry a szerelmet választotta a pénz és a hatalom helyett. Az ünnepség után mindenkire várt a megérdemelt pihenés. A hosszú, mozgalmas nap után, szinte azonnal elcsendesült mindenki.

 Másnap várt ránk a pakolás, egy utolsó játék és búcsúzás Háry Jánostól. Szomorúan indultunk haza, de tudjuk, egy élménnyel teli hétvégét tölthettünk el együtt Hofburgban. Ritka alkalom, hogy csapatunk apraja-nagyja együtt tanyázhat és együtt tölthet egy egész hétvégét!

Kanyicska Zsófia