Az állatok nyomában

A decemberi hónapunk első őrsijén a mikulás látogatta meg a gyerekeket.
 
Mivel nagyon-nagyon jók voltak, csupa szép ajándékkal gazdagodtak. A csapatkarácsonyon is résztvettünk, itt maglátogattuk majdnem az összes programot, és megtudtuk azt is, hogy hogyan ünneplik a karácsonyt a világ különböző pontjain. Decemberi hónapunk, talán legszebb része, pedig a lánghordás volt, ahol a betlehemi békelángot juttatuk el számos kürti családnak. Összegezve a decemberi hónap a tengeri sárkányoknál vidámsággal tele, ám kellőképpen meghitt hangulatban telt. 
Az újévben aztán gőzerővel munkának láttunk és elkezdtünk nyomozni Malmen zsiráf után, hogy hová is tűnhetett. Ehhez a fiúknak teljesíteni kellet fejenként egy-egy feladatot, de ez természetesen senkinek sem okozott gondot. Majd betoppant egy postás, aki egy látszólag kódolt üzenetet hozott. Nem tartott sokáig míg rájöttünk, hogy ez az üzenet az égtájak segítségével vezet el minket egy helyre. Persze mi az égtájakat is ismerjük így nem volt nehéz követni az utasításokat. Végül egy fánál kötöttünk ki aminek a tövében egy levél volt, amit maga Melman írt nekünk, ebből aztán világossá vált hogy hol is van ő valójában. Újabb nap, újabb megtalált állat, egyszóval a fiúk nagyon jól haladnak az állatgondozói cím felé.